A jóga nagyon népszerű az egész világban, de pontos adatokból a hatásáról a szervezetre nagyon kevés van. Egyes elképzeléseink pedig róla teljesen helytelenek. Julia Belluz újságíró elemezte a különböző kutatásokat a jógáról, hogy megtudja, hogyan is áll valóban a helyzet.
A jógát különböző pózok (ászánák), valamint légzési gyakorlatok (pránajámák), meditáció és ellazulás (samyam) kombinálása képezi. De sok oktató más elemeket is bevon (például daléneklés, vagy zene). A különböző jógafajták jelentősen különböznek egymástól. A Hatha jóga és Iyengar jóga főleg nyújtásból és helyreállási pózokból áll, míg az astanga-vinjasza-jóga energetikusabb gyakorlatokból. Az in-joga foglalkozásai során nem valószínű, hogy meg fog izzadni, azonban a „forró jóga” épp ellenkezőleg, olyan helyiségekben zajlik, amelyek 38–40 °C-ig vannak felmelegítve.
Az a probléma, hogy a kutatóknak nehéz megállapítani, hogyan is hat pontosan a jóga a szervezet állapotára. De menjünk csak sorban.
Árthat-e a jóga?
Valőszínű, hogy nem, ahogy a tudósok mondják. Bár egyes kutatások kiderítették azoknál, akik jógával foglalkoztak, hogy problémáik vannak az izületekkel, közte a térdekkel, de egyértelmű válasz akkor sincs még.
Azonban egyes pózokkal mégis csak érdemes óvatosnak lenni. Problémák adódhatnak, maikor fejre áll, vagy a vállán, vagy megpróbálja a feje mögé helyezni az egyik, vagy esetleg mindkét lábát. Szintén sérülést okozhat a lótusz póz. Az újoncoknak nem érdemes megpróbálni elvégezni a haladó pózokat, a krónikus betegségekben szenvedő embereknek pedig előzetesen konzultálniuk kell az orvosukkal.
Össze lehet-e hasonlítani a jógát más edzés fajtákkal?
Minden a konkrét jóga fajtától függ. Ha egyszerűen feküdni fog és különböző légzési gyakorlatokat végezni, akkor nem valószínű, hogy izmokat fog kigyúrni magának. De, például, az astanga-vinjasza nagyon közel áll más intenzív fizikai megterhelési fajtákhoz.
Úgyhogy döntse el maga: ha első sorban szeretné kifejleszteni az aerob állóképességét, jóga helyett (vagy vele együtt) fusson vagy járjon úszni.
Valóban csökkenti a jóga a stresszt és a szorongást?
Bár erről számos beszéd jár, a kutatók mégis csak egyhangú következtetésre jutottak. Karen Pilkington véleménye szerint, aki a Westminsteri egyetemen dolgozik, egyenlőre túl kevés kutatás van, hogy meghatározott véleményt lehessen levonni.
Emellett, amikor komoly betegségekről esik szó, az olyanokról, mint a szorongásos zavar vagy a depresszió, eléggé nehéz megérteni, hogy pontosan mi van pozitív hatással a betegre: maga a jóga vagy a rendszeres ottlét a csoportban és kommunikáció. Még, ha a jógáról is van szó, ez nem az egyetlen edzési fajta, amely segít megkönnyíteni a depresszió tüneteit – ehhez jó lesz bármilyen sportfajta.
Ami a stressz csökkentését illeti, a kutatások alátámasztották, hogy a hatékonyságát tekintve a jóga ugyan azon a szinten van, mint az átlagos ellazulás, de rosszabb, mint a nyújtás. Egyszóval, az eredmények nem egyértelműek.
Van-e a jógának hosszas haszna?
Lehetséges. Egyenlőre nincsenek egyenes bizonyítékok arra, hogy a jóga pozitívan hat az egészségre hosszú távon. A kutatók egyszerűen nem követték nyomon azokat, akik jógával foglalkoztak, és nem ellenőrizték le, ritkábban jelennek-e meg náluk betegségek, mint azoknál, akik nem jógáztak.
Azonban, azon adatok alapján, amelyek bizonyos kutatások eredményeként voltak megszerezve, a jóga pozitív hatással lehet a cukorbetegségben szenvedő betegekre, csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása kockázatának tényezőit, sőt akár a magas vérnyomással küzdő embereknek is segíthet. És mindez azért, mert segít csökkenteni a gyulladásos folyamatokat a szervezetben.
Gyulladás lehet „hasznos” és „ártalmas”. A hasznos válaszként alakul ki, amikor a szervezetbe káros baktériumok kerülnek be – ez a szervezet immunrendszerének része. De, amikor stresszi tapasztalunk, a szervezet gyulladásos reakciói szintén hirtelen aktivizálódnak, ez pedig fékezi a képességünket, hogy ellenálljunk a különböző betegségeknek. Azoknál, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, elhízásban szenvednek vagy egészségtelen ételeket fogyasztanak, a szervezetben meg van emelkedve az ilyen ártalmas gyulladás szintje. A jóga (csakúgy, mint a Tai Chi és meditáció) segít csökkenteni ezt a gyulladást.
«Hogy csökkentsük a gyulladást a szervezetben, például, az aerobik segítségével, nagyon aktívan kell foglalkozni. A jógával minden másként van, — mondja Michael Irwin a Los Angelesi Kaliforniai Egyetemről.— Minimum energiát veszítve (például a Iyengar jógával foglalkozva), jelentős eredményeket lehet elérni».
Segít-e a jóga a derékfájás esetében?
Igen. A jóga valóban megkönnyíti a derekfájást, s közben a pozitív hatás sokáig megmarad. De itt is van néhány kivétel. Karen Sherman, ennek a kérdésnek az egyik vezető kutatója megjegyzi, hogy még mindig nem érthető, hogy jobban segít-e a jóga, mint a derék egészségére szánt fizikai aktivitások egyéb fajtái.
Segít-e a jóga fejleszteni a rugalmasságot és az egyensúlyt?
Ennek a kérdésnek nincs olyan sok kutatása. Egyes ellenőrzött kutatások alátámasztották ,hogy a jóga javítja a rugalmasságot, a fiatal és az idős embereknél is egyaránt. Még egy kisebb kutatás, amely az agyvérzés utáni emberek körében volt elvégezve arról tanúskodott, hogy a jóga pozitívan mutatkozik meg az egyensúlyon.
Hat-e a jóga az emésztésre és a toxinok kiürítésére?
Erről sok oktató beszél, de ennek nincsenek tudományos bizonyítékai.
Összegezzük a következtetéseket
Felsorolunk néhány kulcsfontosságú megfigyelést.
Mit tudunk
Valószínű, hogy a jóga ugyan olyan hasznos az egészség számára, mint a másfajta fizikai aktivitások is. Nagyon jó a fájdalmak enyhítésére a derékban és a gyulladásos folyamatok csökkentésére a szervezetben. Az utóbbi valóban segíthet megelőzni a különböző betegségek kialakulását. Emellett a jóga kifejleszti a «a test tudatosítását» — annak az érzését, hogy mi történik a szerveztünkön belül (ezzel szintén kiválóan megbirkózik a meditáció és a Tai Chi).
Mi az amit nem tudunk
Milyen jóga fajták jobbak, fel lehet írni a jogát különböző betegségekben szenvedő embereknek, össze lehet-e hasonlítani a jógát más fizikai aktivitási fajtákkal. Emellett szintén nincsenek bizonyítva a jóga olyan feltételezhető plusszai, mint a salakanyagok kiűrítésének képessége a szervezetből és az emésztés javítása.
Mit is jelent mindez
Ha Önnek tetszik a jóga, akkor foglalkozzon vele a továbbiakban is. Ártalma nincs, és legalább valamilyen haszna, de mégis csak lesz a szervezet számára. Válassza ki azt a fajtát, amely a legjobban tetszik Önnek: a dinamikusabb astanga-vinjasza-jógától kezdve a nyugodt Hatha jógáig. Ha pedig nem tetszik Önnek a jóga, semmi gond – foglalkozzon valami mással.
