Hogyan hat a magány a szervezetre

536

Arról, hogy az ember — egy társas lény, még Arisztotelész beszélt. A pszichológusok éppen ezt a tulajdonságot tartják fajunk sikere okának. Azonban a közösségben való állandó igénynek van egy hátrányos oldala is: elszigeteltség és a magány árt nekünk. Steve Cole tudós-genetikus elmesélte, hogyan is árt pontosan a magány a szervezetünknek.

Mi is az a magány

Steve Cole – a Los Angelesi Kaliforniai Egyetem egészségügyi professzora. A genom kutatásával és számítási bioinformatikával foglalkozik. A szociális genomika egyik alapítója.

Egyedül lenni és magányosnak érezni magát — ez egyáltalán nem ugyan az. A magány- egy érzés, hogy kevesebb szociális kapcsolatunk van, mint azt mi magunk szeretnénk. Természetesen, minden egyéni. Valakinek a kényelemhez elegendő ,ha van egy közeli ember az életében, másoknak tíz is kevés. Azonban a tudósok megjegyzik, hogy az utóbbi időben egyre több ember érzi magát magányosnak.

A kutatás eredményei alapján, a magány kapcsolatban áll a magas vérnyomással és a szívproblémákkal.

Ebből az derül ki, hogy a magányt szív töri össze a szó szoros értelmében.

Emellett, a 2015-ben elvégzett 70 kutatás meta-analízise azt mutatta, hogy a magány növeli a valószínű halál kockázatát  26%­kal. Míg, például a depresszió és a szorongásos zavar csak 21%-kal növelik a halál kockázatát.

A magány sokkal több, mint lelki fájdalom. Egy egy biológiai sérülés, amely a szervezet sejtjeinek pusztítását váltja ki. Steve Cole

Loading...

Hogyan nyilvánul meg a magány a sejtek szintjén

2007-ben Cole más tudósokkal együtt a Kaliforniai Egyetemről egy érdekes felfedezést tett. Kiderült, hogy azoknak a sejtjei, akik krónikus magányban szenvednek, másképpen néznek ki. A tudósok észrevettek két fő genetikai különbséget a magányos és nem magányos emberek között.

  1. Az egyedülálló embereknél azok a gének, amelyek a szervezet gyulladásos reakciójáért felelnek, sokkal nagyobb aktivitást mutatnak. Ez eléggé veszélyes dolog. Igen, a gyulladásokra szükség van, hogy a szervezet megbirkózzon a sérüléssel. De, ha a gyulladásos folyamatok állandóak, akkor ez kiváló környezetet hoz létre az atherosclerosis, a  szív- és érrendszeri és neurodegeneratív betegségek kialakulásához, valamint a metasztatikus rákbetegség kifejlődéséhez. «Hát íme egy magyarázat arra, hogy miért vannak a magányos emberek jobban kitéve ennek a betegségnek», — mondja a tudós.
  2. Eközben azon gének csoportjának aktivitása, amelyek a vírusos fertőzésekkel való harcért felelnek, elnyomódik. Ezek a gének a speciális fehérjék termelődéséért felelnek – első típusú interferonok, amelyek megakadályozzák a vírusok szaporodását a szervezetbe.

A gyulladásos folyamat felerősödése a stressz  idejében teljesen logikus dolog. De miért nem akar a szervezet harcolni a vírusokkal?

Ez egy biológiai kompromisszum. A gyulladás segítségével a szervezet általában   a baktériumokkal küzd. De a tipikus reakció a vírusokra kedvező környezetet hoz létre a baktériumok szaporodásához. Ezért a szervezet választ, milyen reakciót aktiváljon a kettő közül.

Egészében véve Cole úgy véli, hogy a reakció a krónikus magányra nem tér el jelentősen a reakciótól más krónikus stressz forrásokra – alacsony szociális gazdasági státusz, vagy poszttraumás szindróma.

A tudós következtetései, amelyek más kutatók által is alá voltak támasztva, arra mutatnak, hogy a magányos emberek hajlamosabbak a krónikus betegségekre és rosszabbul birkóznak meg a betegségekkel. Részben ez magyarázza a magas elhalálozást az magányos emberek körében.

Természetesen, ez nem az egyetlen ok. Persze könnyebb élni, ha van valaki el tudja vinni az embert az orvoshoz vagy támogatni tudja a nehéz helyzetben.

A magány — egy zárt kör. Minél elszigeteltebbnek érezzük magunkat, annál jobban érezzük a fenyegetéseket. És minél jobban tűnik úgy nekünk, hogy  valami fenyeget minket, annál jobban törekszünk az elszigeteltségre.

Hogyan lehet megakadályozni a magány következményeit

Egyes kutatások eredméynei alapján, a sejttünetek gyöngülnek, amikor elérkezik a magány érzése. Azonban Cole úgy véli, hogy bizonyíték arra, hogy a próbálkozások egy embert kevésbé magányossá tenné egyenlőre nem elegendő.

Sokkal hatásosabbak a próbálkozások visszaadni az embernek az életét. Például, egy jótékonysági szervezet Los Angelesben egyesíti a magányos idős embereket és az elemi iskolás tanulókat. Az idős emberek segítenek az iskolásoknak a házi feladatokkal és vigyáznak rájuk, ez pedig célt ad nekik és így egészségesebbnek érzik magukat.

Kiút a helyzetből

Természetesen a szervezetnek időről időre szüksége van a stresszre. A magány időszakai az élet folyamán teljesen természetesek.

De, Cole véleménye szerint, napjainkban a magány járvánnyá alakul át, amellyel harcolni kell. Hiszen az egészség számára még veszélyesebb, mint a szorongás és a depresszió, amelyektől általában félünk.

 

Milyen gyakran érzi magát magányosnak?

Loading ... Loading ...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.